„A perui esőerdő párás, színes és misztikus világában fokozatosan bontakozik ki, milyen emberfelettien küzdelmes tanulási utat járt be Virág. Testet, lelket és szellemet próbára tevő, szélsőséges körülmények között sajátított el olyan ősi gyógyító tudást és gyakorlati tapasztalatot, amelyhez ma már csak kevesen értenek a világon.

Az évek során szerzett felismerések, tanítások és tapasztalatok lendületesen viszik előre a történetet. Az olvasó szinte maga is beül a malokába a szereplők mellé, hogy végigkísérje a szertartásokat és a mestersámánok tanításait. A könyv különleges értéke, hogy a shipibo világkép, a mesternövények hagyománya és a gyógyító folyamatok hitelesen, belülről, mégis közérthetően tárulnak fel.

Virág története Erdélytől Amazóniáig mindvégig személyes és őszinte marad. Olyan, mintha egy közeli barát mesélne: élvezetes nyelvezettel, pontos lélektani megfigyelésekkel és érzékletes képekkel vezet végig egy rendkívüli életúton.

Ez a könyv egyszerre magával ragadó regény, hiteles betekintés egy mára alig ismert gyógyító hagyományba és értékes önismereti olvasmány. Különleges ajándék, hogy mindezt magyar nyelven, egy olyan szerző tollából ismerhetjük meg, aki saját életével és munkájával vált e tudás hiteles képviselőjévé.”

Dr. Móró Levente, PhD
tudatkutató, drogszakértő
Daath.hu – Magyar Pszichedelikus Közösség

 „Feladom. Kevés vagyok én ehhez. Nem vagyok készen rá. Nincs erőm hozzá.” Ha ismerősek neked ezek a mondatok, neked szól ez a történet. Mert ez nem egy könyv, hanem mindannyiunk története. Minden fejezetben felismerheted magad vagy valamely részedet, amelyik keresi a nehéz helyzetekből való kiutat vagy magát, AZ UTAT. Egy erdélyi lány története, aki a társadalom elvárásainak megfelelően, nőként elfoglalja a helyét és sodródik az élet folyóvizében. Az élet vize faágként dobálja örvényekbe, sekélyes iszapba és mélységekbe, amíg egy hullám ki nem dobja a partra, ahol aztán gyökeret ereszt és megfogan maga, az élet benne. A könyv, amelyet a kezedben tartod: BEAVATÁS. Felébreszt téli álmodból, reménytelenségedből és azt üzeni: van kiút, sőt, tovább is van még. A legmérgezőbb tapasztalatod lehet a te különleges képességed, amellyel megteremted magad, ezzel pedig a saját életedben, a közösségedben és a világban alkotni tudsz mindenki javára. Kapcsolatot teremt azzal az erővel, amelyet évszázadok óta titkolunk, fölösleges dolgokra pazaroljuk, elnyomjuk és úgy teszünk, mintha nem létezne. „Így értettem meg: ezek a világok nem ellentétei egymásnak. Nem választani kell, hanem hidakat építeni. Ott, ahol a pszichológia, a misztikus hagyományok és a sámánhagyomány összeér, egy újfajta beavatás születik – amelyben szellem és értelem, érzés és emlékezés együtt dolgozik. Egy beavatás, amely a lélek mélyére vezet, és végül segít hazatalálni.”

 Sütő Annamária
Farkasasszony

“A modern ember vitathatatlanul egyik legnagyobb kihívása az értelemkeresés. Vannak, akik csak halkan és tompán érzik a természettől való elszakadásból, az élet mélyebb értelmének hiányából fakadó űrt a mindennapi életükben, és vannak, akik messzi tájakig – akár épp az Amazonas vidékéig – meg sem állnak a keresésben. Én is így voltam ezzel, amikor 2014 őszén leszállt a gépem Tarapotóban, ott, ahol ma Rivière Zsuzsi évente több tucat ember számára segít elhárítani az akadályokat e keresés előtt, hogy elindulhassanak személyes válaszaik megtalálásában. Időtlen, ősi hangján az ayahuasca ma tömegeket vonz magához olyan erővel, amit már a tudomány sem tud (és egyre inkább nem is akar) figyelmen kívül hagyni. Van, akit az őserdőbe hív, interneten talált, őslakosok furcsa neveivel fémjelzett helyekre, és van, akit európai vendégházak kertjébe a tűz köré. Vannak, akik a poklot, és vannak, akik a mennyországot élik meg e szertartások során. Vannak, akikben életre szóló változások indulnak el, és vannak, akik csak pszichoterápiás támogatással tudják, hosszú hónapok lassú munkáján keresztül feldolgozni megrázó élményeiket. A Kolibri szárnyain lapjain Rivière Zsuzsi, feladva szülőhazáját és korábbi életét, őszintén mesél arról az útról, amelyen egész lényével köteleződött el e messzi táj hagyományainak és bölcsességeinek mély, egész személyiségét átható megértése mellett. Személyes története egyszerre jelzőfény az amazonasi esőerdő növényeinek gyógyító erejéről és arról a sok–sok veszélyről, mely e keresés útját ma rögössé teheti.”

Bokor  Petra
pszichológus
a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének oktatója

“Egy igazán különleges könyvet tartasz a kezedben!

Az önmegismerés iránti igény korábban soha nem tapasztalt intenzitással jelent meg a köztudatban, komfortzónákat és tabukat döntögetve, miközben bevilágítja személyes tudatunk addig homályban maradt zugait. Ez szükségszerűen az emberiség egyik legősibb tudásrendszerének, a sámánságnak az újrafelfedezését és felértékelődését is magával hozta. Ennek modern megjelenési formája a módosult tudatállapotok iránti fokozódó érdeklődést is felszínre hozta, amely több tudományterület – köztük a pszichológia – számára is új kutatási irányokat nyitott.

Az utóbbi évtizedekben a mesternövényekről és hatásaikról terjedelmes szakirodalom született. Változatos felkészültségű és motivációjú szerzők, többé-kevésbé mély személyes tapasztalataikra támaszkodva írtak Dél-Amerika ikonikus mesternövényéről, az ayahuascáról. Közülük azonban kevesen – nagyon kevesen – éltek együtt vele hosszú éveken át, természetes közegében, az amazóniai esőerdőben. Pedig ez a valóban mély és hiteles megértés egyik alapfeltétele.

Rivière Zsuzsi azon kevesek közé tartozik, akik következetesen és alázattal járták végig ezt a hosszú, sokszor embert próbáló utat. Hitelességét – olykor zavarba ejtő őszintesége mellett – tovább erősíti, hogy pszichológus-pszichoterapeutaként érkezett az amazóniai növényi hagyomány világába. Ez az egyedülálló szemlélet különleges mélységet ad személyes tapasztalatainak, és annak a tudásnak, amelyet ma mások szolgálatába állít. Számunkra pedig kivételes ajándék, hogy mindezt anyanyelvén, magyarul osztja meg velünk.”

Keya Nádor Judit

“A könyvet nem tudtam letenni, szinte egy szuszra olvastam végig. Magával ragadott a történet érzékenysége, fordulatossága, és az, ahogyan bepillantást enged Virág életébe, sérülékenységébe és gyógyulásának útjába.

A könyv különlegessége abban rejlik, hogy megmutatja, miként közelít a traumákhoz és a gyógyuláshoz az amazóniai shipibo törzs a mesternövények hagyománya szerint, mindezt egy rendkívül magával ragadó történetbe szőve. Olvasás közben szinte úgy éreztem, mintha én is ott lennék a dzsungelben, és bepillantást nyernék ebbe a különleges világba.

Kapaszkodót és reményt ad arra, hogy az élet fájdalmai ellenére a kitartás, a bátorság, az élni akarás, a türelem és az alázat – a növényekkel való együttműködés révén – elvezethet a gyógyuláshoz, a szeretethez, sőt a szerelemhez is.”

Erdélyi Zsuzsanna
pszichológus, pszichoterapeuta 

“Rivière Zsuzsi számtalanszor mesélte, hogy diadémmal a bőröndjében indult a dzsungelbe – és ez tényleg megtörtént. Talán ez is kellett ahhoz, hogy hosszú évek szó szerint hányattatott munkája után, illetve már közben is olyan curanderává váljon, aki gyengéden, mégis határozottan fordul az ember felé, érkezzen bármilyen belső csomaggal Amazóniába.

Saját útja adja meg annak a hitelét, ahogyan pszichológiai tudását, személyes tapasztalatait és a dél-amerikai gyógyító hagyományokat egymás mellé helyezi. Ebbe az útba enged betekintést ez a könyv.

A mókuskerékből kikívánkozó ember regénye ez: rámutat az elakadások fájdalmaira, miközben bevezet Amazónia buja, gyönyörű ösvényeire, a mesternövényi diéták világába, a dél-amerikai hagyományokba és az ottani élet sűrű, eleven valóságába. Mindez olykor fájdalmas, olykor szerelmes és csodákkal teli életrajzi rétegeken keresztül bontakozik ki. 

Pszichoedukációs regény, amely egyszerre zsigeri, mint egy dzsungel mélyén tartott Ayahuasca-szertartás, és könnyed, mint az utána közösen elfogyasztott gyümölcsvacsora. Útkeresőknek, terápiás szemlélet iránt érdeklődőknek, spirituális-pszichológiai témák olvasóinak egy szavakkal és képekkel igazul festett alapmű.”

Mácsadi Anni
újságíró, gyógynövényszakértő

„A Kolibri szárnyain számomra sokkal több, mint egy könyv az amazóniai gyógyító hagyományról. Egy mélyen megható emberi történet a sebzettségről, a gyógyulásról és az önmagunkhoz vezető útról. Már az első oldalaktól egy őszinte, sebezhető, ugyanakkor finom öniróniával és bátorsággal átszőtt történet bontakozott ki előttem, amely végig magával vitt, és természetes módon hívott önreflexióra, miközben egy pillanatra sem vesztette el az olvasmányosságát.

A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy nem idealizálja a gyógyulást, és nem ígér gyors megoldásokat. Őszintén mutatja meg, hogy a valódi változás lassú, sokszor fájdalmas folyamat, amely türelmet, kitartást és önmagunkkal szembeni őszinteséget kíván. A mély élmények önmagukban még nem hoznak tartós változást; az igazi átalakulás akkor kezdődik, amikor a felismeréseket fokozatosan beépítjük a hétköznapjainkba. Különösen értékesnek tartom, hogy Zsuzsi pszichológusként hiteles hidat épít e két világ között, és érzékenyen mutatja meg, hogy a pszichológia és az ősi amazóniai hagyomány nem egymás alternatívái, hanem egymást gazdagítva támogathatják a valódi belső átalakulást.

Számomra az egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy az integráció nem a gyógyulás lezárása, hanem maga a gyógyulás folyamata. Olvasás közben sokszor úgy éreztem, mintha én is ott lennék vele az amazóniai dzsungelben. Annyira élőek és érzékletesek a leírásai, hogy szinte együtt jártam végig vele ezt az utat – a félelmeit, a kétségeit, a reményeit és az apró győzelmeit. Mégis éppen az volt számomra a könyv legnagyobb ereje, hogy rámutatott: a legfontosabb munka nem a dzsungelben kezdődik, hanem akkor, amikor hazatérünk. A valódi átalakulás abban bontakozik ki, ahogyan a felismeréseink fokozatosan formálják a gondolkodásunkat, kapcsolatainkat és mindennapi döntéseinket. Ezért ajánlom szívből ezt a könyvet mindazoknak, akik nem kész válaszokat keresnek, hanem egy őszinte, hiteles történeten keresztül szeretnének közelebb kerülni saját magukhoz.”

Magyar Zita 

“Hiteles történet egy olyan ember tollából, aki nem fél megélni a neki szánt sorsot az élettől.

A könyv a műfajában is különleges, hisz ebben a témában nem nagyon lehet találkozni olyan könyvvel a polcokon, ami ennyire közelről, megélt tapasztalatokon keresztül szemléltetné az amazonasi medicinek gyógyító, olykor közel sem rózsaszín világát.

A személyes hangvételű, olykor erős érzelmeket kiváltó élettörténet, és a misztikus dzsungel próbatételei rávilágítanak arra, hogy néha bármennyire is messzire sodor bennünket az élet a szülőföldünktől, otthonra, szerelemre, és hivatásra találhatunk a világ másik végén, ha nem félünk követni a szívünk hangját.”

Stircula Dóra