A történet, amely a reflektorfény után kezdődött

Tizenöt évesen egy ország ismerte meg László Attilát, amikor 2011-ben megnyerte a Csillag születik harmadik évadát. A közönség egy tehetséges, erdélyi fiút látott a színpadon, akinek egyetlen este alatt megváltozott az élete. A győzelem azonban nem a történet vége volt, hanem egy hosszú, örömökkel, kérdésekkel és nehéz döntésekkel teli út kezdete.

A László Attila – Nem kérek, csak köszönök ezt az utat mutatja meg úgy, ahogyan azt maga az énekes élte át.

Erdélytől a Csillag születik színpadán át a Fonogram-díjig

László Attila őszintén mesél kézdivásárhelyi gyermekkoráról, első zenei élményeiről és szüleiről, akik már akkor hittek benne, amikor ő még nem tudta, merre vezeti majd az útja. Felidézi az Erdély hangja tehetségkutatón átélt kudarcát, a Budapestre vezető tizenöt órás buszutakat és a Csillag születik kulisszái mögött megélt pillanatokat.

De beszél arról is, amiről a nézők akkor nem tudhattak: a győzelmet követő bizonytalanságról, a családfenntartóként ránehezedő felelősségről, a mutálás időszakáról és arról a félelemről, hogy talán elveszítheti a hangját. Megmutatja, hogyan talált vissza a közönséghez az interneten keresztül, mit jelentett számára a Covid alatti csend, hogyan élte meg az alkotói válságot, és miként vált pályájának egyik fontos mérföldkövévé az Amíg van kire várnom című dalért kapott Fonogram-díj.

Több mint egy zenész önéletrajza

A Nem kérek, csak köszönök nem hagyományos, kronologikus életrajz és nem egy lezárt életmű összegzése. Egy harmincéves ember pillanatképe arról, ahogyan most látja önmagát, az eddig megtett utat és a körülötte lévő világot.

A könyv lapjain szó esik többek között:

✔ a családi gyökerekről és az otthon kereséséről,

✔ a hitről és a Jóistennel való személyes kapcsolatról,

✔ a sikerről, a kudarcról és az újrakezdésről,

✔ a szerelemről és az emberi kapcsolatokról,

✔ a szabadságról és az önazonosságról,

✔ a zene erejéről és a közönséggel kialakuló különleges kapcsolatról,

✔ valamint arról, miért fontosabb az egyszerűség és az alázat a sztárságnál.

László Attila nem kész válaszokat vagy életvezetési tanácsokat akar adni. Saját élményein keresztül mutatja meg, hogy életünk eseményeinek értelmét gyakran csak később értjük meg, amikor visszatekintve össze tudjuk kötni a pontokat.

„Istentől nem kérek, csak köszönök”

A könyv címét adó gondolat László Attila életszemléletének egyik legfontosabb mondata. Nem nagyobb sikert, több pénzt vagy erősebb reflektorfényt kér. Hálát ad azért, amit kapott, és ezt a hálát zenével, figyelemmel és mások támogatásával igyekszik továbbadni.

A 42 rövid, könnyen olvasható fejezet személyes történeteket, emlékeket és felismeréseket kapcsol össze. A kötet végén Attila édesanyja, édesapja és rajongói is megszólalnak, így az olvasó nemcsak azt ismerheti meg, hogyan látja László Attila a világot, hanem azt is, hogyan látják őt azok, akik a legközelebb állnak hozzá. A történetet személyes képgaléria teszi teljessé.

A Nem kérek, csak köszönök azoknak szól, akik régóta követik László Attila pályáját, szeretik a dalait, vagy kíváncsiak arra, milyen ember él a színpadon álló előadó mögött. Ugyanakkor azok számára is tartalmas olvasmány lehet, akik az önazonosságról, a hitről, az emberi kapcsolatokról és az élet egyszerű örömeiről szóló, őszinte történeteket keresik.