Két év halogatás helyett napi húsz perc – írásrutin elfoglalt vállalkozónak
„Majd ha lesz egy nyugodtabb időszak.” Ez a mondat több kéziratot ölt már meg, mint bármilyen írói válság. Mert a nyugodtabb időszak nem jön el – legalábbis magától biztosan nem.
A „nagy ráérős hét” nem létezik
Vállalkozóként a naptárad soha nem lesz üres. Ha egy feladathoz az kell, hogy hetekre kiszabadulj a mindennapokból, akkor az a feladat sosem fog elkezdődni. Nem lustaságból – egyszerűen mert ilyen állapot nincs.
A könyv nem attól lesz kész, hogy egyszer sok időd lesz rá. Attól lesz kész, hogy sokszor lesz rá egy kevés.
A halogatás valódi oka általában nem időhiány
Ha őszinték vagyunk: a legtöbb szerzőnél nem az a kérdés, van-e húsz perce. Az a kérdés, hogy amikor leül, tudja-e, mit fog csinálni. Ha minden alkalommal előbb el kell dönteni, miről írsz, akkor minden alkalommal a legnehezebb résszel kezdesz.
Aki minden reggel eldönti, hogy miről ír, az minden reggel újrakezdi a legnehezebb részt.
Ezért a rutin első eleme nem az idő, hanem a vázlat. Ha van egy tartalomjegyzéked, akkor leülés után nem választasz, hanem válaszolsz.
Napi kis blokk vagy hétvégi maraton?
Mindkettő működik, csak másra jó. A napi húsz-harminc perc előnye, hogy a téma folyamatosan a fejedben marad: zuhany alatt és autóban is dolgozik rajta az agyad, és másnap nem kell újra beleásni magad. A hátránya, hogy nagy szerkezeti döntésekre kevés.
A hétvégi három-négy óra pont erre jó: átrendezni a fejezeteket, átolvasni egy nagyobb egységet, eldönteni, mi marad ki. Új szöveget viszont ritkán ír az ember négy órán át jó minőségben.
A legtöbb szerzőnél a kettő kombinációja válik be: hétköznap rövid írásblokkok, kéthetente egy hosszabb, amikor rendet raksz abban, ami megszületett.
Amit viszont ne csinálj: ne várd meg, hogy egyszerre legyen kedved és időd. A kettő ritkán esik egybe, és a kedv jellemzően írás közben érkezik meg, nem előtte.
Mérd oldalban, ne érzésben
A „haladtam” nem mérőszám. És ami rosszabb: rossz napokon a saját érzésed azt fogja mondani, hogy sehol nem tartasz – pedig lehet, hogy már a kézirat harmadánál jársz. Ezért kell valami, ami nem hangulatfüggő:
- napi cél karakterben vagy oldalban, ne percben – az idő elmegy, a szöveg megmarad
- egy egyszerű táblázat, ahol látod a napokat egymás után
- a vázlatban pipáld ki, ami kész – ez a leggyorsabb visszajelzés
- havonta egy visszanézés: mennyi lett, és mi vitte el az időt
Mitől lesz ebből rutin, és nem lelkesedés
- Fix idő. Ugyanaz a napszak. Így a döntés nem napi szinten születik újra.
- Fix hely. Ugyanaz az asztal, ugyanaz a bögre. Az agy gyorsan megtanulja, hogy itt írni szoktunk.
- Kész vázlat az asztalon. Ne kelljen választanod, amikor leülsz.
- Ne az utolsó mondat végén állj meg. Hagyj félbe egy gondolatot – másnap onnan azonnal indulsz.
- Kis cél, amit rossz napon is teljesítesz. Egy kihagyott nap nem baj. A kettő már szokás.
Az ütemterv többet segít, mint az elhatározás
Az első egyeztetésen visszafelé számolunk: mikorra szeretnél megjelenni, és ebből mi következik a kéziratra nézve. Onnan már nem elhatározás kérdése, hanem határidő.
Egyik sem kötelezettség. Egy beszélgetés, és utána te döntöd el, hogy velünk akarod-e megcsinálni.
Amikor a rutin sem elég
Van, amikor nem a módszer hiányzik, hanem a külső nyomás. A magadnak adott határidő mindig mozdítható – az a határidő, aminek következménye van, nem az. Egy megjelenési dátum, egy előrendelési kampány, egy csapat, aki vár a kéziratra: ezek többet mozdítanak, mint bármilyen produktivitási technika.
A kiadási folyamat nálunk pont ezért ütemtervvel indul, nem írással. És ezért van az, hogy a szerzőink többsége azután kezd rendszeresen írni, hogy megszületett a dátum – nem előtte.
Ha ez most távolinak tűnik, kezdd a legkisebb lépéssel: írd be a naptáradba a következő öt napra a húsz percet. Nem a könyvet vállalod be, csak öt napot. A rutin onnan épül, nem az elhatározásból.
Ezek a könyvek is napi kis blokkokból álltak össze
A szerzőink többsége főállású vállalkozó, nem író. A boltunkban megnézheted, mi lett belőle.
Nem több idő kell. Más rendszer.
Ha van témád és van napi húsz perced, akkor a könyved megírható. A vázlatban, az ütemezésben és a határidőkben ott vagyunk melletted.
Kiemelt cikkek
Beszéljük át a könyved ötletét
Egyórás beszélgetés, amelyben átnézzük a témádat, a célközönségedet és azt, milyen úton érdemes elindulnod. Kötelezettség nélkül.
A szerzőink könyveiből
„A legtöbb szakértő nem azért nem ír könyvet, mert nincs miről. Azért nem, mert azt hiszi, hogy előbb késznek kell lennie – a gondolatnak, a vállalkozásnak, önmagának.
Pedig fordítva működik: a könyv az, ami rendbe teszi a tudásodat. Írás közben dől el, mit gondolsz valójában a szakmádról.”
